top of page

Elmélet

pH számítás:

pH-ból gyenge sav/bázis koncentrációja és vissza:

Az ilyen, és ehhez hasonló kémiai számolások gyakorlásához Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából címü feladatgyüjteményét tiszta szívböl ajánlom. Nézzétek át a pH-s, egyensúlyi reakciós feladatokat! Tudjátok, hogy mi az a pH, K (egyensúlyi állandó).

pK értékek használata és értelmezése:

A pK nem más, mint a K mínusz tízes alapú logaritmusa.

pufferek pH-ja (Henderson-Hasselbach egyenlet):

Ezt az iskolában valószínüleg nem tanultad, de nem kell töle beszarni, meg fogják adni az egyenletet, és csak be kell helyettesíteni a számokat. Azt viszont nem árt tudni, hogy mi a csuda az a puffer.

titrálási görbék (pl. aminosavak titrálási görbéje):

A titrálás egy mennyiségi analitikai eljárás. Kezdésnek annyit kell róla tudni, hogy egy ismert koncentrációjú oldat ismert mennyiségét reagáltatjuk ismeretlen koncentrációjú mintával, valamilyen jellegzetes változást várva. Ebböl aztán ügyesen ki lehet számolni a másik oldat koncentrációját (mivel tudjuk, hogy milyen anyagmennyiség arányban (sztöchiometrikusan) zajlik le a reakció.

 

A titrálási görbéket úgy kapjuk, hogy miközben engedjük az egyik cuccot a másik cuccba, folyamatosan mérjük a pH-t, és ábrázoljuk a hozzáadott térfogat függvényében. Aminosavaknál ez azért különösen érdekes, mert ha savas közegben tartjuk öket, akkor lúgos titrálással mindig több proton is disszociál róluk (többek között az oldallánc függvényében) és így megkapjuk az aminosavunkra jellegzetes titrálási görbét (lásd jobboldalt fenntebb). A titrálási görbéböl pedig két fontos adat olvasható le, a pKa értékek (a savi disszóciációs állandó, avagy Ka mínusz 10 alapú logaritmusa) és az aminosav izoelektromos pontja, avagy pI (jelölve a jobboldali, lentebbi képen), amiröl késöbb még lesz szó.

abszorpció és transzmittancia:

abszorpció számítása transzmittancia értékekböl és vissza:

Itt sincsenek túlságosan bonyolult összefüggések, találkozhattok a Lambert-Beer-törvényekkel, amikbe valószínüleg csak be kell helyettesítenetek egy pár számot. Mindent meg szoktak adni a leírásban (aminek az olvasására amúgy nem szabad túl sok idöt szánni). A spektrofotometria áttekintéséhez ajánlom ezt a rövid jegyzetet, ami bár gyakorlati jellegü, de fontos az elmélet megértéséhez.

kalibrációs görbe készítése és kalibrációs görbe alapján koncentráció-meghatározás:

Ilyen feladatot könnyen lehet, hogy kell majd csinálnotok a gyakorlaton. Három lehetöség van:

  • Lineáris függvényt ábrázoltok (nyílegyenes vonal, ami a legjobban reprezentálja az adatpontokat), és ebböl extrapoláltok/interpoláltok. Ez a legegyszerübb, csak leolvassátok a grafikonról az adatot, vagy felírjátok az egyenes egyenletét, és már kész is.

  • Görbét ábrázoltok (ne a pontokat kötögessétek össze egyenes vonalakkal, hanem egy szép ívet rajzoljatok oda) és csak kb. leolvassátok a megfelelö értéket.

  • Görbét rajzoltok, és a feladat része, hogy lineáris interpolációval számoljátok ki a megfelelö értéket. Ez mindössze annyit jelent, hogy a keresendö érték közvetlen, ismert szomszédjai között lineáris összefüggést feltételezünk (jobboldali kép).

a Biuret- és a Folin-Ciocolteau reagensek müködési elve:

Ezeket gondolom azért rakták ide, mert a fehérjekoncentráció függvényében színezik meg az oldatokat, ami alkalmassá teszi öket spektrofotometriás mérésre. A müködésröl annyit elég tudni, hogy a Biuret a peptidkötést lila színnel jelzi, a Folin-Ciocolteau alapvetöen a fenolcsoportot (általában aminosavakban) mutatja ki kék színnel (jobboldali képen egy tirozin higítási sor küvettákban).

baktérium sejtszám meghatározása OD-értékek figyelembevételével:

Erröl szinte elég annyit tudni, hogy az OD optical density-t jelent. Ezt az értéket (gyakorlatilag egy kolloid oldat fényáteresztöképességét) könnyü müszeresen mérni, és jól jellemzi a kolloid koncentrációját (tehát alkalmas baktérium sejtszám meghatározásra).

DNS-koncentráció meghatározás OD-értékek segítségével:

Ugyanaz a sztori, csak DNS-sel.

baktérium/baktriofág telepszám meghatározás:

CFU és PFU-értékek:

Colony Forming Unit és Plack Forming Unit. Lényegi különbség, hogy a CFU csak az élö kolóniákat tartalmazza, míg a PFU az elhaltakat is, mivel a plakkok megmaradnak (jobboldali képen példa az elöfordulásra).

Számolás

Ezen az oldalon sok hasznos leírást, forrást, példát, módszert találhatsz, amik elsösorban az elméleti tesztnél lesznek segítségedre, de a gyakorlaton is hasznukat veheted.

Ezen a linken elérhetö a számolási követelmények teljes listája. Alább megtalálod a felsorolás elemeit különbözö mértékben kifejtve.

Anchor 1
bottom of page